Láthatatlan, de nem mellékes

Ötszáz önkéntes hetente 1700 órát ügyel annak érdekében, hogy telefonon nyújtson lelkisegélyt azoknak a bajba jutott embereknek, akik úgy érzik: mástól nem tudnak vagy nem szeretnének segítséget kérni. A szolgálatokhoz beérkező hívások közül csaknem 10 ezer kifejezetten az öngyilkossággal összefüggésben érkezik. Arról, hogy az ilyen típusú megkeresésekre miképp lehet jól reagálni, Dudás Erikát, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) elnökét kérdeztük.
A hozzánk beérkező hívások alapján évente mintegy 200 ezren kérnek lelki elsősegélyt telefonon – közölte az Index megkeresésére Dudás Erika, a 27 szakszolgálatot magába tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) elnöke.

Kiemelte, hogy az öngyilkossággal összefüggő hívások az összes megkeresés körülbelül 3-5 százalékát teszik ki, és noha előfordul, hogy valaki kifejezetten szuicid krízishelyzetből telefonál – ez esetben az önkéntes a bajbajutottat a 112-höz irányítja –, a szuicid képzetek, gondolatok jellemzően nagyobb teret kapnak.

Az érintettek közül nagyon sokan küzdenek valamilyen pszichiátriai betegséggel. Emellett vezető ok még a magány, sokan érzik azt, hogy egyedül maradtak, többé már nincs rájuk szükség, életük értelmetlenné vált, de az öngyilkossági gondolatok hátterében gyakran állnak veszteségek, valamint párkapcsolati problémák is

– jelezte Dudás Erika, aki a nemek ügyében azt mondta: a hívást kezdeményezők döntő többségét az elmúlt évtizedekben nők tették ki, négy-öt évvel ezelőtt azonban elindult egy folyamat, melynek eredményeként a helyzet ma már sokkal kiegyensúlyozottabb. Jelenleg közel azonos a betelefonáló nők és férfiak aránya. Ez azért is érdekes, mert mérések szerint az öngyilkosságot elkövetők 65–75 százaléka férfi, paradoxon ugyanakkor, hogy a kísérletezők kétharmada nő.

Ami az életkort illeti: a lelki elsősegélyt kérők egy jelentős része 45-60 év közötti, de a koronavírus-járvány óta megemelkedett a 18 év alatti hívók száma is.

„Míg korábban a kamaszok nagyon gyakran csak hecchívásokat indítottak, ma már közülük is egyre többen fordulnak hozzánk valós, érdemi megkereséssel” – jelezte a LESZ elnöke, hozzátéve: javarészt maguk az érintettek telefonálnak, de megesik az is, hogy a hozzátartozók kérnek segítséget.

Kik fogadják a hívásokat?

A LESZ összesen 500 önkéntessel dolgozik együtt, az általuk nyújtott ügyeleti idő heti szinten 1700 órát tesz ki. A hívást fogadók minden esetben részt vesznek egy 80-120 órás képzésen, ahol elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. Ezt követően vizsgát tesznek, tanúsítványt kapnak, majd egy gyakorlott ügyelő mellett munkába állnak.

A kiválasztási folyamat során különösen ügyelünk arra, hogy a jövőbeli önkéntes türelmes, empatikus, és ami a legfontosabb: pszichésen stabil legyen, hiszen a hívásfogadás lelkileg egy rendkívül megterhelő feladat

– jegyezte meg Dudás Erika, akinél érdeklődtünk arról is, hogy mégis miképp lehet jól reagálni arra, ha valaki azt mondja: az öngyilkosságot fontolgatja.

A szakértő szerint fontos, hogy hagyjuk az illetőt ventillálni, vagyis ne vágjunk közbe, ne próbáljuk kapásból meggyőzni, ellenkezni. Ehelyett inkább kérdezzük meg, hogy mi a fájdalma, mi bántja, hiszen a többség nem meghalni akar, sokkal inkább az életét szeretné másképp élni. Érdeklődjünk afelől, mire lenne szüksége, hogyan tudnánk segíteni. Bár klisének tűnhet, általában már egy őszinte beszélgetés is sok fájdalmat hozhat a felszínre.

„Ezzel együtt látni kell, hogy a személyes kommunikáció – különösen egy hozzátartozóval, baráttal – számos krízishelyzetben lévő személynek nehézséget jelent. Emiatt van létjogosultsága a telefonos segélyhívóknak, az anonimitásnak köszönhetően az érintettek bátrabban megnyílnak, kevésbé éreznek bűntudatot, szégyenérzetet” – fogalmazott a LESZ elnöke.

A dobogóra is felfértünk az EU-ban

Az Index szeptember 10-én, az öngyilkosság megelőzésének világnapján minisorozatot indított, segítve ezzel a krízishelyzetben lévő emberek és hozzátartozóik mindennapjait.

Az első, vasárnap megjelenő cikkben a legalapvetőbb információkat jártuk körül, de kitértünk a statisztikai adatokra is, melyek Magyarország vonatkozásában különösen elkeserítők.

Mint megírtuk: az Eurostat nemrég tett közzé egy kimutatást arról, hogy miképp alakult az öngyilkosságok száma 2020-ban. A koronavírus-járvány első évében 47 252 esetet regisztráltak, ez 100 ezer emberre vetítve 10,2 főt jelent. Hazánknak sajnos egy dobogós helyet is sikerült megkaparintania, az említett időszakban ugyanis Magyarországon történt a második legtöbb öngyilkosság: 100 ezer lakosra vetítve 17,1 halálesetet történt.

forrás: index.hu